Megáldva és leköpve mindenütt - Gál Tamás Jászai-díjas színművész előadói estje
Az előadás a 4. Csallóköztivál keretén belül valósul meg. A Villoni örökigazságok, a mindenki számára érthető és érezhető emberi problémák : a halál, a szerelem, a bűn és a mindennapi küzdelem a fennmaradásért ugyanakkor ezen problémák iróniával és önkritikával való fűszerezése teszi felejthetetlenné ezt a bő 45 percet.
Kinek köszönhetjük inkább? Villonnak vagy Faludynak? Mindekttőjüknek, e két zseni nagyszerű találkozásának. Faludynak köszönhetően huszadik századi költészet, tizenötödik századi köntösbe bújtatva.Eme izgalmas időutazás segítője: Gál Tamás Jászai-, Doszky díjas színművészMester László hegedű időtartam: 45 perc.
Előadásban elhangzik A testamentum, Ballada, melyben Villon mester embertársai bocsánatát kéri és öt ballada megzenésített formában: Ballada a Senki Fiáról, Nyári ballada szegény Loviseról, A haláltánc – ballada, Chanson a párisi szépasszonyokról , Kerítőballada Villonról és kövér Margot-járól.
Recenzió:
„
A Gál Tamás által előadott verseket hallva, két - három napig is azt
énekeltem: „utam mellett a rózsák elpusztultak, leheletemtől megfakult a
nyár”, vagy Villon élményét: „hogy kegyelmet adott a király”, na meg a
költő jókívánságait hallottam, amint ezért a királyt magasztalja: „és
még hírből se
ismerje a bút”, vagy ahogy Margót, meg a nővel
eltöltött éjszakáit énekli meg „a bordélyházban hol ketten laktunk”
Faludy György fordításában. Mert Faludy György fordítási nem egyszerű
Villon versek,
hanem egyben Faludy versek is, hiszen nem feltétlenül
fordít szó szerint, hanem önmagát és a kort is beleírja, a huszadik
századot és a huszonegyediket. Ettől is olyan nagyszerűek és ettől is
olyan
nagyszerű maga a feldolgozás is. Magunkat is megtaláljuk benne,
csak keresni kell. Az az élmény, amit megéltem az előadáson,
fölülmúlhatatlan és még akkor is az volt, amikor már ismertem a darabot,
olyan volt mintha más előadást hallottam volna, mindenre felfigyelni
persze még így sem tudtam, de érthetetlenül is érthető lett, vagy lett
volna, vagy legalábbis szép..., és ettől adott valamit. Ha mást nem:
őszinteséget, és tapasztalatot, azt hogy az irodalom és a művészetek
soha nem
hazudnak, és csak azért, mert nincs rá okuk, hiszen megérteni mindent a világból úgysem lehet.
Ismerjük meg legalább az esztétikumot.”
(ÚjSzó)
Előadás létrejottét a Kisebbsségi Kultúrális Alap támogatta. Kevesebb jelenjen meg
#Szociálisan #Behálózva:
Akik nélkül ez nem menne:
